MakerMom

A postaládánk kicsi ahhoz, hogy az újságok egészen beleférjenek, ezért amikor esik az eső nem csak azok áznak el, hanem a levelekre is rávezetik a vizet. Másrészt a nagyobb folyóiratok (mint a Forbs) csak tuszkolással férnek bele, ami sem a ládának, sem az újságnak nem tesz jót. Kellett hát egy kényelmes cső, ami a kihordónak… Tovább »

A Védő néniknek készített fogasnak van egy nagytestvére nálunk az előszobában. Ugyan azzal a technikával készült: fenyőlécre akril festékkel elkészítettem a hátteret, majd a hobbiboltos fafigurákat is lefestettem és faragasztóval rögzítettem, a fogasokat pedig felcsavaroztam. Ez az 1.0-ás verzió – fiús anyuka lévén – járműves, de azért néhány állatkát is rátettem 🙂 (Szegény csiga azóta… Tovább »

Elkészült a Középső áhított jelmeze is. Ismét adott volta a feladat: Arany Ninját kellett alkotnom. Talán mondanom sem kell, hogy sokkal többet bajlódtam vele, mit az Állati küldetéses Kris jelmezzel. De megérte, azt hiszem:)   Hozzávalók: sárga hosszú ujjú nadrág és felső sárga, zöld és sötétsárga/világosbarna filc anyag sárga sztreccses és zöld vászon anyag fekete,… Tovább »

A mi gyerekeink sem maradhatnak ki a minion-lázból! Számtalan ötlet kering a világhálón, hogyan csempésszük be otthonainkba – akár saját kezűleg – ezeket a vicces, cuki kis lényeket. Megmutatom, nálunk mi a helyzet minion-téren. Befőttes üveg alapra dolgoztam. 7 db különböző méretű üveget választottam, amiket először sárga pólóanyaggal vontam be. Varrógéppel hamar készen lettek a… Tovább »

Végre!!! Eljött az idő, hogy ország-világ elé tárjam a legek legét: eddigi legnagyobb, leghosszadalmasabban készült, legbonyolultabb alkotásomat. Ezúton szeretnék köszönetet mondani első sorban idősebb Öcsémnek, aki dekopírfűrészeléssel és a műszaki rész összeállításában segédkezett! Valamint sógor-szomszédomnak, hogy a szükséges eszközöket rendelkezésemre bocsátotta. És nem utolsó sorban férjemnek, aki elviselte és fiaimnak, akik kivárták – nekik, azaz… Tovább »

Ahogyan a tükröt, ezt is még tavasszal ígértem meg nagy lelkesedésemben. Az egészséges rendelőben ugyanis nem lehetett hová felakasztani a kabátokat. Így aztán, ment minden a babakocsiba, aztán amikor az ember a gyereket akarta ugyanoda visszatenni…. Szóval hiányzott egy fogas.  Megbeszéltem hát kedves Védőnéninkkel, hogy hova, mekkorát és “milyesmit” képzelne, és ígéretet tettem. Aztán csak… Tovább »

Az előző nevelési év végén az óvónénik szíves engedélyével leakasztottam a folyosóról a csoport tükrét és “Majdénrendbehozom!” felkiáltással a magamévá tettem a nyárra. Most itt a nyár vége, legalábbis ha a tükörprojekthez igazítjuk az évszakokat.:) Először – miközben szidtam a sajt fejem, hogy miért vállalok el mindent – levakartam a kétoldalas ragasztószalaggal felragasztott parafát, ami… Tovább »