A farsang gyakran az anyák réme, mert vagy készíteni vagy felkutatni kell a jelmezt, ami pénz és/vagy időigényes dolog. Ráadásul a gyerekek hajlamosak kétnaponta változtatni az elképzelésüket. Ezért aztán általában jó hamar elkezdem kérdezgetni a fiúkat ez ügyben, így egy idő után kialakul, letisztul bennük a dolog. Jó esetben….
Nagyfiam idén kitalálta, hogy Batman segítője, Robin szeretne lenni. Szerencsére nem vágtam bele idő előtt. Hétvégén – bár a kisebbek farsangja csak jövő héten lesz – nekiláttam az ovisok jelmezének, mert azokhoz találtam otthon alapanyagot, és azok tűntek bonyolultabbnak: TRANSFORMERS. Hétfőn terveztem beszerezni az alapanyagot a Robin jelmezhez, de amikor Nagyfiam meglátta a Transformerek alapját, megváltozott a véleménye. A kisebbek már kilőtték a két legfontosabb szereplőt: Bumbebeet/Űrdongot és Optimus Primeot. Így aztán Ő kitalálta, hogy “az a nagyszakálló, ami a cigarettájával tud lőni” lesz. 0. feladat: dekódolni a kilétét. Ő sem látta a filmet és mi sem, de az unokatesója mutatott belőle neki jeleneteket a youtube-on. Jó negyed óra alatt megfejtettük: HOUND.
Ilyen jelmezt nem találtam a neten (a másik kettőhöz akadnak képek és videók is) így az egyik Optimus Prime-osat vettem alapul. Először két dobozból elkészítettem az alapot. A kettőt először összeragasztottam, majd spárgával “összevarrtam”, hogy bírja a gyűrődést. (Miután a csövek is felkerültek rá, elég fejnehéz lett, így nagyon jól jött ez az erős rögzítés. A fedő ragasztó így is elvált kicsit.)
Először arra gondoltam, hogy színes kartonnal vonom be, de végül arra jutottam, hogy gyorsabb, ha festem. Ehhez azonban arra volt szükség, hogy a ragasztószalagot el kellett fednem festhető maszkolószalaggal. Először azonban teszteltem, hogy a kartonon és a szalagon milyen színű lesz a festék, amikor megszárad. Kétféle szalagot találtam itthon, egy sötétebb és egy világosabb színűt. Kiderült, hogy a sötétebben egészen már színt kapok, így aztán reméltem, hogy elég lesz a világos, mert a boltban csak a sötétebbet találtam.
Az alapot és a kiegészítő elemeket temperával festettem, a néhány részletet – a vörös keresztet és a Mercédesz jelet -papírból ragasztottam rá. Sajnos a tempera maszatol, fog, de szerencsére nem nagyon.
A részletek nagyon feldobták az összképet. Nurofenes dobozt és WC papír gurigákat ragasztottam a tetejére, papírcsőből készült a bukó/gallytörő felső része, az alsó része és a kerekek kartonból.
Az első kerekek Nagyfiam csuklójára kerültek, ezért kalapgumit fűztem beléjük és ragasztottam rájuk még egy réteg kartont, így egyrészt nem látszik kívülről a gumi, másrészt masszívabb a kerék.
A sisakot kartonból készítettem, a szakállat anyagmaradékokból olyan módon, hogy kivágtam a szakáll formáját, majd 4-5 cm-es csíkokat varrtam rá egymás alá, melyeket bevagdostam, végül az egészre varrtam egy gumit. Elengedhetetlen kellék a töltényhüvely: egy régi ajakbalzsamot vontam be szigetelőszalaggal.
Reggel aztán felpróbálta a tulajdonos. Valószínűleg nem fog évekig kitartani, és előre látom, hogy időnként jön majd a szervízbe, de Nagyfiamnak nagyon tetszik. Már csak azt nem tudom, hol fogjuk tárolni…
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: