Nagyfiam idei farsangi kívánsága az “Állati küldetés” (Wild Kratts) című mese egyik főszereplőjének, azaz Kris Kratt ruhájának a megalkotása volt. Mi nagyon szeretjük ezt a sorozatot. Esztétikus a képvilága – sajnos ez ma már nem minden mesére igaz 🙁 -, ismereteket ad át a gyerekeknek, gyakran mulatságos és a negatív figurák sem rémisztőek benne. Szóval nálam telitalálat. Elődjét, az “Állatkert a hátizsákbant” is szeretjük, bár abban Zaboo Mafoo inkább a gyerekeknek tetszik, mintsem nekem.
Egyszóval, adott volt a feladat. 😀
Hozzávalók:
- bakancs
- hosszú szárú zokni
- barna rövidnadrág (lehetőleg oldalzsebes)
- zöld (hosszú ujjú) felső
- fekete póló – amit nem sajnálsz szétvégni
- fekete kesztyű
- fekete zokni (felnőtt méret) – szintén szét kell vágni
- zöld filc anyag
- iratrendező műanyag “bugyi”
- kis darab tépőzár
- fekete és zöld cérna
- varrógép
- körsablonok (én különböző tetőket és kupakokat használtam)
- kétoldalas ragasztó (az örökzöld:) )
A kesztyűk:
A fekete kesztyűkre az ujjbegyekre filckupak méretű köröket ragasztottam, a tenyéren lévő körhöz széles szájú palack kupakját használtam sablonnak. A közfej felső részére pedig egy trapéz került – ehhez először papírból készítettem sablont, csak úgy szemre. A kesztyű hosszú szára különálló egységet alkot, egy női 35-38-as zokninak vágtam le a végét és egy bemetszést ejtettem a sarokrésznél. (A lila kicsit elüt, de ilyen volt kéznél, felvéve úgysem látszik, így nem fáj:P ) Szintén először szemre papírsablont készítettem az íves végű zöld mintához. A két csík nem bombabiztos, mert nem nyúlnak a zokni szárával felvételkor, de néhány fel-le vételt már kiálltak. A kesztyűkön az összes zöld filcmintát kétoldalas ragasztóval rögzítettem.
A mellénnyel egy kicsit többet bajlódtam. A fekete pólónak levágtam az ujjai a varrás mentén, hogy ne kelljen szegni, és az alját 25 cm-re a nyakától, elöl formára igazítottam, majd visszahajtottam, és felvarrtam. Így kész volt a mellény alapja. A körökhöz az kesztyűknél bevált flakonkupakot és egy befőttes üveg kupakját használtam. A középső, nagy körből kettőt készítettem, az egyiknek kivágtam a közepét (kerestem egy megfelelő méretű poharat sablonnak), az így kapott karikára egy iratrendező “bugyiból” vágtam ki “ablakot”, hogy a ruha “használható” legyen, azaz lehessen bele lemezeket rakni. A műanyag fóliát kétoldalas ragasztóval rögzítettem, majd körbevarrtam. A teli kört felvarrtam a mellényre, majd erre félig a fóliásat, hogy az egyik oldala nyitva maradjon. Előzőleg a két kör szélére egy kis pöttynyi tépőzárat erősítettem varrással, hogy a lemezek ne potyogjanak majd ki. Zöld filccel díszítettem az eredeti nyomán a mellény két oldalát és vállát. (Hála, hogy nem a kék tesót, Martint választotta, neki még az oldalán is csíkok vannak 😀 )
A jelmez gyerek nélkül:
A lemezeket is legyártottam, Ez inkább volt számítógépes, mint kézműves munka. A google segített, letöltöttem, Gimppel szerkesztettem, Férjem színes papírra nyomtatta, vágtam, kartonra ragasztottam és megint vágtam. (A gyerekek nagyon élvezték, és sokáig elvoltak vele – mármint a többivel, összesen 30 db-ot nyomtattunk, 5 szín x 6 minta – nekiestek, vágtak, játszottak.)
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: