Húsvétkor hozzánk költözött két kicsi nyuszi. Építettem nekik akkor egy ketrecet, de abban nem tudták a gyerekek agyusztálni őket. Néha kivettük dobozba. de olyankor nagyon kellett vigyázni, hogy meg ne lógjanak. Ki kellett találnom valamit. Kertünk dísz volt már egy ideje egy kiszolgált rácsos ágy kerete, amit néha a grill köré tettünk, hogy a kicsi ne tudja elérni. Egyébként az idő vasfoga rágta. Ezt kaptam kézbe és alakítottam át úgy, hogy a grillezékor még használható legyen, de a nyuszik se tudjanak kiszökni belőle.
Először szétkaptam, amennyire tudtam, aztán levágtam a lábait, fixáltam azt az oldalát, amelyik magassága korábban állítható volt, és lecsiszoltam a régi, pergő festék maradványait.
Aztán kis segéden “segítségével” lefestettem két rétegben kültéri lazúrral.
Körbe kisállatoknak való rács került rá, felülre pedig maradék kerítésháló. És már birtokba is vették!
Ajtaja nincs, így a gyerekeket ki-be kell pakolni belőle, de legalább nincs mit nyitva felejteni, ha pedig épp senki sem tartókodik a rácsok között, a tetejét is be lehet csukni, így legfeljebb kikapatni tudják magukat az állatok (már megpróbálták, szóval azért résen kell lenni:). Lehet rá itatót tenni (ehhez csak egy drót kellett), és akkor akár egész nap benne maradhatnak a nyuszik, még enni sem kell nekik adni, ott a fű. “Csak” a bogyóikat kell utána eltakarítani, nehogy illetéktelen személyek karmaiba jussanak. 😛
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: